Az új esztendőt igazán emlékezetes módon indítottuk, hiszen január első napjaiban a zene
költözött be iskolánk falai közé. A Filharmónia hangversenysorozat keretében a Rézvarázs
című előadást hallgathatták meg diákjaink, az Ewald Rézfúvós Együttes közreműködésével.
Elragadó trombitamelódiák, virtuóz hangszeres játék és briliáns hangzás töltötte meg az aulát.
A magas színvonalú zenei élmény már a legelső percekben magával ragadta a gyerekeket,
akik figyelemmel és lelkesedéssel követték az előadást. A koncert különlegessége volt, hogy a
klasszikus zenei részletek mellett jól ismert dallamok is felcsendültek: megszólalt a Mézga
család és a Nagy Ho-ho-ho horgász zenéje, de a Star Wars rajongói sem maradtak élmény
nélkül – a gyerekek nagy örömére.
Ez a délelőtt nemcsak szórakoztató volt, hanem értékes zenei nevelési élményt is nyújtott:
közelebb hozta a hangszerek világát, és megmutatta, hogy a klasszikus zene élő, izgalmas és
minden korosztály számára befogadható.
Jézus Krisztus megkeresztelkedésének ünnepe, a vízkereszt ünnepe, az Úrjelenés napja,
különleges állomás az egyházi évben, január 6-án. Ezen a napon Jézus Krisztus
megkeresztelkedésére tekintünk, amikor a Jordán vizében nemcsak alámerült, hanem egész
küldetése is láthatóvá vált. Az Atya hangja megszólalt, a Szentlélek galamb alakjában leszállt,
és megmutatkozott az isteni szeretet titka. Isten belép az ember történetébe.
Volt már úgy, hogy mindent beleadtunk, mégsem jutottunk előrébb? Sokszor érezzük,
hogy küzdünk, igyekszünk, mégis mintha egy helyben toporognánk. Nem azért, mert hiányzik
belőlünk az akarat vagy az erő, hanem mert vannak dolgok, amelyek észrevétlenül
visszatartanak bennünket. Jézus megmutatja a célt és az irányt, de az úton nekünk is
döntéseket kell hoznunk.
A keresztség képe erre hív. Az alámerülés nemcsak megtisztulás, hanem elengedés is.
El kell oldanunk mindazokat a bűneinket, rossz szokásainkat, félelmeinket, amelyek nem
engednek előre. Ahogyan Jézus kilép a vízből, úgy nyílik meg előttünk is az út az új élet felé.
Csak az tud valóban elindulni, aki meri letenni terheit, és rá meri bízni magát Isten óvó
szeretetére.
Vízkereszt üzenete az új esztendő kezdetén különösen aktuális számunkra. Meghívás
arra, hogy ne csak tervezzünk és igyekezzünk, hanem belső döntéseket is hozzunk. Hogy
meghalljuk Krisztus hívását, és elinduljunk feléje tisztább szívvel, szabadabban, reménnyel
telve.
Gondoljuk végig: Mi az, amit ma el kellene oldanom ahhoz, hogy valóban elinduljak Krisztus
felé az új esztendőben?
2025. december 17-én ünnepi hangulat és elcsendesedés töltötte meg a Miskolci
Görögkatolikus Általános Iskola auláját. Az „Úton Betlehembe…” című karácsonyi műsor
közös lelki készületté vált diákok, pedagógusok, szülők és meghívott vendégek számára.
Az estét Béres Gáborné igazgató köszöntője nyitotta meg. Gondolatiban kitért az értékek
fontosságára, hiszen az értékek akkor válnak élővé, ha közösen éljük meg őket: család, iskola
és egyház egymást erősítő jelenlétében. Kérte, hogy ez az este legyen egy pillanatnyi
megállás, ahol a szív meghallja azt, amit a hétköznapokban gyakran elnyom a rohanás. A
karácsonyhoz vezető út nem a zajos készülődésben, hanem az elcsendesedésben, Krisztus
születésének a meglátásában, megtapasztalásában, az ünnepre való ráhangolódásban válik
igazán teljessé. Ezt követően Orosz Atanáz püspök atya „Velünk az Isten!” gondolata
irányította a figyelmet a karácsony lényegére: a csendben megélt várakozásra és a szív
megnyitására. A gyermekek énekes, zenei és verses szolgálata, valamint az atyák rövid
elmélkedései végigvezették a jelenlévőket az adventi várakozástól a betlehemi megérkezés
öröméig.
A műsorban alsó és felső tagozatos diákok, kórusaink, valamint hangszeres szólisták léptek
fel, akiket az Erkel és Egressy zeneiskola iskolánkban dolgozó kollégái készítettek fel. A
zenei válogatás a klasszikus művektől a közismert karácsonyi énekekig terjedt. Az elhangzó
gondolatok arra hívtak, hogy Krisztusnak helyet készítsünk szívünkben, merjünk reménység
és öröm lenni egymás számára, és imádságban hordozzuk a béke ügyét.
Az estét a tanári kar pedagógusainak közös éneke zárta, akiket a Garabonciás Művészeti
Iskola dolgozói kísértek. Az évet méltó lezárása volt ennek az elmélyülést és közösségi
összetartozást erősítő ünnepi alkalomnak.
